A közösségi oldalak tele vannak „álláshirdetésekkel”, vagyis pontosabban olyan hirdetésekkel, amelyek „munkaerőt” keresnek. Hogy ezt milyen elképesztő feltételekkel, elvárásokkal, törvénybe ütköző kívánságokkal és milyen stílusban teszik: nos erre hoztunk néhány elrettentő példát önkénteseink elemzései révén. Tanuljunk belőle és ne dőljünk be bármikor és bárkinek!
1. Csicskáztatás…
Az első elemzendő „álláshirdetés” a facebook-ról származik és bár egy része hiányzik, nagyon szépen illusztrálja azt, hogy hova NE jelentkezzen senki munkára, még ha kilátástalan helyzetben is van. Mert nagyon könnyen egy melléképületben vagy a föld alatt találhatja magát.
Elemezzük együtt!
A mellékelt kép egy Facebookos álláshirdetésről készült képernyőfotó, amelyben egy munkaadó (feltehetően magánszemély vagy kisebb gazdaság) munkaerőt keres. A szövegrészek és megfogalmazás alapján több problémás, aggályos és akár jogsértő elem is felfedezhető a hirdetésben:
1. Diszkriminatív a hirdetés
„…csak egyedülálló férfinak szól a hirdetés!”
Ez a megfogalmazás többféleképpen is törvénysértő lehet, mivel:
•nemi alapon kizárólag férfi jelentkezőket enged meg → sérti az egyenlő bánásmód követelményét;
•családi állapot alapján diszkriminál (egyedülállók előnyben) → ez szintén tilos a magyar Esélyegyenlőségi törvény szerint.
A hatályos jog szerint álláshirdetés nem tartalmazhat nemre, életkorra, családi állapotra vagy más védett tulajdonságra vonatkozó kizáró kritériumokat, kivéve ha erre jogszerű indok van (pl. színészi szerep).
2. Állásközvetítők, brigádok, párok kizárása
Ez a megfogalmazás nem jogellenes önmagában, de red flag-ként árulkodhat arról, hogy a munkaadó kerülni akarja az ellenőrizhető, hivatalos foglalkoztatási formákat. Ez intő jel lehet egy informális, akár kizsákmányoló (szép magyar szóval: csicskáztató) munkaviszonyra.
3. Képválasztás
A sertéseket ábrázoló kép teljesen méltatlan és félreérthető a hirdetés kontextusában.
•Lealacsonyítja a jelentkezőt.
•Kifejezetten megalázó benyomást kelthet, mintha a munkás állatokhoz lenne hasonlítva.
4. 5 Ft – jól beárazott munkaerő…
A hirdetés tetején az olvasható, hogy „5 Ft” – ami nyilván nem reális, de félreérthető lehet. Ez lehet:
•rossz kategória,
•hibás adatbevitel,
•vagy szándékos „figyelemfelkeltés”.
Ez azonban nem bizalomépítő egy álláskereső számára, sőt megtévesztő.
5. Hiányos információk
•Nincs információ a bérezésről, a munkafeltételekről, munkaszerződésről, munkáltatói adatok hiányoznak.
•Nincs utalás arra, hogy bejelentett munkaviszonyban történne a foglalkoztatás.
Összefoglalva:
A hirdetés számos ponton diszkriminatív, méltatlan, és potenciálisan jogellenes:
•Nemi és családi állapot szerinti kizárás: törvényellenes.
•Megalázó kép: emberi méltóságot sért.
•Átláthatatlan körülmények: jogi és munkaügyi kockázatokat hordoz.
A komment („Magyarul csicskát keresel”) sajnos elég pontosan kifejezi, hogyan értékelik a hirdetést a felhasználók. A bejegyzés súlyos kihasználásra, alárendeltségre épülő viszonyt sugall. Soha ne jelentkezz ilyenre!
Mi is az a „csicskáztatás”?
A csicskáztatás olyan kizsákmányoló, alá-fölérendeltségre épülő viszony, ahol a „munkaadó” a munkavállalót:
•teljes kiszolgáltatottságban tartja (lakhatás, étel, pénz, információ korlátozása),
•nincs valódi munkaszerződés, nincs bér vagy csak jelképes összegű „zsebpénz”,
•ellenőrzés alatt tartja, sokszor fenyegetéssel, bántalmazással, elszigeteléssel,
•fizikai vagy pszichikai kényszerrel veszi rá a munkára.
Ez gyakorlatilag a modern rabszolgaság egyik formája.
Miért veszélyes?
•Jogfosztottság: A munkavállaló elesik minden munkavállalói jogától (bérezés, pihenőidő, orvosi ellátás, szabadság).
•Fizikai és lelki kizsákmányolás: Nem ritka a bántalmazás, megalázás, pszichés összeomlás.
•Törvényellenes: A csicskáztatás súlyos büntetőjogi következményekkel járhat – a kizsákmányoló oldaláról.
•Gyakran elszigetelt helyszíneken történik (tanya, zártkert, lebontott ház), ahol az áldozat nem tud segítséget kérni.
Mit lehet tenni ellene?
1. Ismerd fel a jeleket!
•„Szállás + étel + munka” csomag, bér szinte nincs.
•Csak egyedülálló férfit keresnek, zárt közegbe.
•Túl általános vagy gyanúsan nyomott áron kínált munka.
•Nem adnak írásos szerződést.
•Telefonon keresnek munkaerőt, nem hivatalos csatornákon.
2. Soha ne menj el egyedül ismeretlen helyre munka miatt!
•Kérj írásos szerződést előre.
•Nézd meg, be van-e jegyezve a cég.
•Ne add ki személyes adataidat csak úgy.
3. Ha bajba kerültél vagy gyanús dolgot látsz, kérj segítséget!
•Rendőrség (bűncselekmény gyanúja esetén),
•Áldozatsegítő központok
•Szociális munkások, civil szervezetek
•Munkaügyi Hatóság, NFSZ (hivatalos bejelentés munkaügyi visszaélésre).
4. Figyelmeztess másokat!
•Oszd meg az ilyen hirdetéseket figyelemfelkeltés céljából – ne jelentkezz, de hívd fel rá a figyelmet!
•Jelentsd a közösségi oldalon (pl. Facebookon), ahol megjelent.
Ne hagyd, hogy a munka a privát pokol színhelye legyen!
2. Vietnámi vagy magyar munkaerő?
Terjed a neten ez a munkaerő-kölcsönző cég által közzétett hirdetés, amely a vietnámi munkavállalók előnyeit ecseteli a hazaiakkal szemben. Mondanunk sem kell, ezzel is számos probléma van. Most eltekintve attól, hogy mennyire szorítja ki a hazai munkavállalókat az olcsó, fegyelmezett, rabszolgajellegű munkára is alkalmas ázsiai munkaerő, ez a hirdetés a jogszabályokba is ütközik. Nézzük miért.
A hirdetésben nyíltan összehasonlítják a vietnámi és a magyar munkavállalók teljesítményét az előbbiek előnyére („1 vietnámi 2 magyar erejével is felérhet”), ami etnikai alapon általánosít, és sértő lehet mindkét csoportra nézve. De főként a magyarokéra.
Az „alázattal, tisztelettel állnak a munkáltató iránt” /már maga a nyelvtani megfogalmazás is kívánnivalót hagy maga után, de hagyjuk: ez egy másik topik lenne.../, vagy a „kiemelt szintű monotónia tűrésük” típusú állítások veszélyes sztereotípiákat erősítenek meg, amelyek azt sugallják, hogy a vietnámiak alacsonyabb szintű jogvédelmet, szótlan engedelmességet, nagyobb kizsákmányolhatóságot jelentenek a munkáltató számára. Ezzel a munkavállalót nem emberként, hanem termelési eszközként mutatja be. Ha lefordítanánk nyers, köznapi magyar nyelvre ezt a megfogalmazást, röviden, velősen: ezt az eredményt kapnánk: nem beszél vissza, robotol mint egy gép.
A „precíz, terhelhető, monotóniatűrés” hangsúlyozása mellett a hirdetés burkoltan arra épít, hogy a külföldi dolgozók kiszolgáltatottabb helyzetük miatt kevesebbet kérnek, jobban tűrik a rossz munkakörülményeket, és ritkábban állnak ki a jogaikért. Ami, ismerve a jelen helyzetet, sajnos pont így is van.
Ma Magyarországon a munkavállalók etnikai alapú megkülönböztetése, illetve egy csoport feltüntetése „jobb munkaerőként” pusztán származásuk alapján teljes mértékben etikátlan, mivel emberi méltóságot sértő és kirekesztő gondolkodásra épül. Az egyenlő bánásmódról szóló 2003. évi CXXV. törvény tiltja a nemzetiség vagy származás alapján történő megkülönböztetést a foglalkoztatás során. Egy ilyen hirdetés, amely a származás alapján különböztet meg, jogsértő, mert sérti az egyenlő bánásmód követelményét.
A hirdetés alapján erősen feltételezhető, hogy a a cég szolgáltatásait igénybe vevő munkáltató a toborzás során nem a szakmai alkalmasságot, hanem a nemzetiséget teszi elsődleges szemponttá, ami diszkriminációt jelent!
Ilyen tartalmú hirdetésekért a munkaügyi hatóság, illetve az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala vizsgálatot indíthat, és szankciókat szabhat ki.
Konklúzió: A munkaerő-kölcsönző cégnek a munkavállalók kompetenciáira, nem pedig származásukra kell helyeznie a hangsúlyt, és tartózkodnia kell minden, etnikai alapú összehasonlítástól!
Ajánlásunkat eljuttatjuk a munkaerő kölcsönző cégnek is.
3. A kikötő őrszeme
Itt a nyár, a kánikula, ki ne szeretne egy jó kis albérletet a festői Duna-parton? Habtestünket bármikor csobbantathatjuk a vízben, nyugi van, a kánikula így igazán elviselhető. A melléklelt hirdetés ezt kínálja, viszonylag kedvezményes áron.
Azonban van egy kis bökkenő. Érdekes kombóval állunk szemben: albérlet és álláshirdetés egyszerre. De megéri ez így? Valóban? Elemezzük kicsit!
1. Felvesszük a tényállást:
Ez egy lakásbérleti hirdetés, amely egy úszóházra vonatkozik Szentendre kikötőjénél, és a lakóval szemben speciális elvárásokat fogalmaz meg.
2. Elemezzünk!
Jogi szempontból:
●Mi a túró ez valójában? Most ez valami vagy megy valahova?
Munkaviszony vagy bérleti jogviszony? A hirdetés a "Lakj közvetlenül a Duna partján: keressük alacsony bérleti díjú úszóházunk következő lakóját!" felütéssel indul, ami bérleti jogviszonyra utal. Azonban később olyan elvárásokat fogalmaz meg, mint "különleges szerepet is betölt majd a kikötő életében" és "biztosítja a terület felügyeletéért felel" (sic…), sőt, "Ő lesz a kikötő őrszeme, aki értesíti a kikötőmestereinket az esetleges rendellenes helyzetekről."
Hogy mi?
Ez erősen hajaz egy munkaviszonyra vagy megbízási jogviszonyra, különösen az éjszakai (20:00-8:00) jelenlét elvárása. Azért nem semmi. Gyakorlatilag 12 órás éjjeli műszak mindennap…
VAN EGY KIS probléma, a NAV szereti az ilyet…
Ha ez valóban munkavégzés, akkor munkaszerződést kell kötni, be kell jelenteni a munkavállalót, fizetni kell a minimálbért (vagy a megbízási díjat), járulékokat, és be kell tartani a Munka Törvénykönyvének előírásait (pl. munkaidő, pihenőidő, szabadság, munkavédelem). A "alacsony bérleti díj" kompenzációként történő feltüntetése red flag, ha az valójában a munkabér része, vagy annak egyetlen formája. Ez kimerítheti a fekete foglalkoztatás fogalmát, amennyiben nem történik meg a megfelelő bejelentés és díjazás.
Bérleti díj vs. ellenszolgáltatás: A "70 000 Ft + rezsi" bérleti díj önmagában még jól is hangzik, de ha ehhez képest elvárnak állandó éjszakai felügyeletet, az felveti a kérdést, hogy ez a "felügyelet" mennyiben számít ellenszolgáltatásnak a bérleti díj csökkentéséért, vagy egy külön jogviszony részét képezi-e. Szerintem sejtjük a választ.
A diszkrimináció megjelenik itt? Jó, a hirdetés nem tartalmaz konkrét diszkriminatív elemeket (nem említ nemet, kort, stb.), a "rövid bemutatkozást szeretnénk kérni" önmagában nem probléma, de a kiválasztási folyamat során könnyen felmerülhet a diszkrimináció gyanúja, ha a jelentkező alkalmassága helyett egyéb szempontok (pl. magánéleti helyzet) befolyásolják a döntést, különösen, ha a "lakó" szerepe és a "kikötő őrszeme" szerep egybemosódik.
Nézzük morális szempontból! Ez is inkább a Zagyvát idézi, nem a Kék Dunát…
●Kizsákmányolás gyanúja: Az, hogy az "alacsony bérleti díj" fejében elvárnak egy 20:00-8:00 közötti "jelenlétet" és "felügyeletet", miközben a "kikötőmesterek távollétében" kell ezt tenni, súrolja a kizsákmányolás határát. Egyfajta "ingyenmunka" elvárása a bérleti jogviszonyba bújtatva pofátlan és etikátlan.
●Tisztességtelen feltételek: A bérleti jogviszonyba olyan kötelezettségeket beépíteni, amelyek valójában egy szolgáltatási vagy munkavégzési jogviszony részét képeznék, minimum nem tisztességes a leendő bérlővel szemben. Tudjuk egyáltalán, hogy a bérlőnek milyen jogai és kötelezettségei lennének ebben a hibrid szerepben? Például, ha valami történik a kikötőben, ki a felelős? A bérlő? Milyen keretek között? Megannyi kérdés…
●Átláthatóság hiánya: A hirdetés nem egyértelműen kommunikálja, hogy ez egy "lakás + részmunkaidős állás" vagy "lakás bérleti díj kedvezménnyel munkavégzésért cserébe" konstrukció. Ez a nem egyértelműség már az elején morális aggályokat vet fel. A jelentkezők félrevezetve érezhetik magukat, ha csak a jelentkezés során derül ki a feladatkör pontos természete. Aztán lehet anyázni mindkét részről…
●Biztonság és felelősség: A "kikötő őrszeme" szerep komoly felelősséggel jár, különösen éjszaka. Morálisan megkérdőjelezhető, hogy egy "bérlőtől" várják el ezt a feladatot, anélkül, hogy megfelelő képzést, biztosítást, vagy a munkaviszonyból adódó védelmet biztosítanák. Mi van ha megtámadják, leütik, leúsztatják a Dunán?
Szóval…:
Ez a hirdetés jogilag rendkívül zavaros, mivel valószínűleg egy bérleti jogviszony mögé rejtett munkavégzést takar, anélkül, hogy a munkaviszonyra vonatkozó jogszabályi előírásoknak (bejelentés, munkabér, járulékok, Mt. szabályai) megfelelne. Morálisan is problémás az átláthatatlanság, a potenciális kizsákmányolás és a tisztességtelen feltételek miatt.
De ha mégis jelentkeznél egy ilyen vagy hasonlóan homályos hirdetésre, ne feledd:
A jelentkezőnek MINDIG érdemes alaposan tájékozódnia a pontos feltételekről, és tisztáznia, hogy a "felügyelet" milyen jogviszony keretében valósulna meg. Ideális esetben az ingatlan tulajdonosának/üzemeltetőjének egyértelműen el kellene választania a bérleti jogviszonyt a munkaviszonytól, és mindkettőre külön szerződést kellene kötnie a vonatkozó jogszabályok betartásával.
Ne dőlj be, ne légy megtévesztés áldozata!
4. Korrrrekt ember vagyok…!
Egy újabb álláshirdetés… ahol a hirdető arca akkora, hogy szinte lelóg a monitorról. Rengeteg hibát, red flaget tartalmaz ez is. Lássuk!
1. Stílusa és hangneme: agresszív, lekezelő
Nem lehet nem észrevenni a túlságosan domináns, utasító hangnemet, ami sokat elmond a hirdetőről: „Ha azt mondom, hogy piros, akkor piros”, „Itt nincs lustálkodás”, „Megértetted???” – ezek autoritárius, megalázó stílusúak. A hangulatjel felmutatott ujjal ikon többszöri használata erőszakos, domináns, kihaénnem jellegűek, abszolút nem ajánlottak, főleg ilyen szövegkörnyezetű álláshirdetésben. A hirdetés szövege nem tiszteletteljes az olvasó, a potenciális munkavállaló felé. Ez a fajta kommunikáció emberileg és szakmailag méltatlan, akár megfélemlítő is lehet.
2. Munkajogi szempontból is creepy…
Itt is van pár probléma. Pl. a hirdetés nem tartalmaz konkrét munkáltatói adatokat, céget, cégnevet, bejelentett elérhetőséget – ez súlyosan problémás. A foglalkoztatás feltételeiről szóló megfogalmazás szóbeli dominanciát és utasításokat sugall, nem pedig egyenlő felek között létrejövő munkaszerződést.
3. Amit a munkaadóról sejtet a szöveg…
Ami szinte biztos, az az erősen hierarchikus, kontrolláló vezetési stílus, amely nem tűri az ellenvéleményt vagy önállóságot. Az "Én vagyok a korrekt ember", sőt KORRRREKT, többször is leírva, – nem más mint önkényes igazságérzetre hivatkozás, miközben a verbális gesztusai ellentmondanak ennek. Cseppet szánalmas. Az ilyen mellüket verő korrrrrektek aztán a való világban pont hogy nem azok.
Továbbá: a munkakör leírása (benzinkút, 14 műszak, nappalos-éjszakás váltás) nehéz és stresszes munkát jelez – ezzel szemben alá-fölérendelt, szinte katonás viszonyt hirdet.
Összefoglalva: mi a gond ezzel hirdetéssel?
• Nem professzionális: ha valóban korrekt (KOOOORREKT) munkáltatóról lenne szó, akkor nem így szólítaná meg a jelentkezőket.
• Fenyegető, követelőző stílus: ez egy hatalmi visszaélés előszobája lehet.
• A jelentkezők megalázása már az első pillanattól sejthető: „Itt nincs lustálkodás”, „csak korrekt emberek hívjanak”, „megértetted?” → ez méltatlan a munkavállalókkal szemben.
Ajánlott jelentkezni rá? Határozottan nem!
