A munkanélküliséget sokféle szempontból közelíthetjük meg.

Gazdasági értelemben a munkanélküliek a társadalmi-gazdasági rendszerváltás egyenlegében a negatív oldalon vannak, ők képezik az árat, amit a hatékonyabb gazdasági struktúrára való áttérés miatt a társadalom fizet.

Szociológiai értelemben úgy fogalmazhatunk, hogy a munkanélküliek az egyre szűkülő munkaerőpiacon az a csoport, akik nem rendelkeztek megfelelő konvertálható tudással, szakértelemmel vagy elegendő szociális erővel, ami az új helyzetben felhasználható lett volna, és ezért kívül rekedtek, ők a munkavállalók tartalékseregét képezik.

Szociálpolitikai megközelítésben a munkanélküliek az a hátrányos helyzetű réteg, akik a lehetőségek beszűkülése folytán gyengének bizonyultak, és alulmaradtak a munkából származó jövedelemért, tágabb értelemben a megkapaszkodásért folytatott küzdelemben.