Magyarországon a 90-es évek közepétől erősödött fel a diszkrimináció elleni jogintézmények szükségessége és a jogrendszer ilyen irányú továbbfejlesztése iránti igény.

Rendkívüli jelentőségű az úgynevezett Egyenlő bánásmódról szóló törvény, az Ebtkv, mely 2004- ben lépett hatályba. Ezt esélyegyenlőségi, vagy antidiszkriminációs törvényként is szokták emlegetni. Néhány passzust kiragadva:

”Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós, vagy vélt neme, faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége, nemzeti, vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, anyanyelve, fogyatékossága, egészségi állapota, vallási, vagy világnézeti meggyőződése, politikai, vagy más véleménye, családi állapota, anyasága(terhessége) vagy apasága, szexuális irányultsága, nemi identitása, életkora, társadalmi származása, vagyoni helyzete, foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott idő tartalma, érdek képviselethez való tartozása, egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője(a továbbiakban együtt: védett tulajdonsága)miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne.”

Közvetett hátrányos megkülönböztetés

akkor állapítható meg, ha van egy látszólag semleges rendelkezés, amelynek azonban a hatása egy személlyel vagy csoporttal szemben diszkriminatív, azaz más személyhez vagy csoporthoz képest a védett tulajdonságokkal rendelkező személy vagy csoport lényegesen nagyobb arányban kerül hátrányba.

Jogellenes elkülönülésnek minősül az a rendelkezés, amely a védett tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját a velük összehasonlítható helyzetben lévő személyektől vagy személyek csoportjától- anélkül, hogy azt törvény kifejezetten megengedné-elkülönít.

Az EBKTV. védett csoportjai és azok problématerületei: (az Esélyegyenlőségi törvény az ún. védett tulajdonsággal rendelkező embereket vagy ezek csoportjait /védett csoportok/ igyekszik megóvni a hátrányos megkülönböztetéstől.)

1.Nem: A nem szerinti diszkrimináció akár nőket, akár férfiakat is érhet, lényegesen gyakoribb azonban a nők hátrányos megkülönböztetése.

2.Faj,bőrszín, nemzetiség, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozás:A faji megkülönböztetés kifejezés minden olyan különbségtételt, kizárást, megszorítást vagy előnyben részesítést jelent, amelynek alapja a faj, a szín, a leszármazás, a nemzetiségi vagy etnikai származás, és amelynek célja vagy eredménye politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális téren vagy a közélet bármely más terén az emberi jogok és alapvető szabadságjogok elismerésének. Egyenrangú élvezetének vagy gyakorlásának megsemmisítése vagy csorbítása.

3.Anyanyelv: alapján történő hátrányos megkülönböztetés elleni védelem egyaránt vonatkozik a nemzeti és etnikai kisebbségek által használt nyelvekre, valamint az ilyenként el nem ismert más nyelvekre is.

4.Fogyatékosság: A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény értelmében ebbe a csoportba az tartozik aki érzékszervi- így különösen látás-, hallás-, mozgásszervi-vagy értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában jelentősen korlátozott és ez a társadalmi életben való részvétele vonatkozásában jelentős hátrányt jelent. A törvény nem pusztán a hátrányokozást tillmazza, de kívánatosnak tartja az ilyen személyek- meghatározott körülmények közötti előnyberészesítését is.

5.Egészségi állapot: Előfordulhat, hogy egy személy fogyatékosságbak nem minősülő kedvezőtlen egészségi állapota miatt részesül hátrányos megkülönböztetésben -pld. fertőző betegségben szenvedők- anélkül hogy erre a diszkriminációt elkövető fél ésszerű magyarázatot tudna adni.

6.Vallási vagy világnézeti meggyőződés:A vallási, illetve világnézeti meggyőződés a munkahelyen nemcsak diszkriminációnak, de zaklatásnak is alapjául szolgálhat, ha valaki hívő (vagy éppen nem hívő) sértettet meggyőződésével állandóan gunyoros, megalázó megjegyzésekkel illeti.

7.Politikai vagy más vélemény Demokráciában alapvető tétel, hogy politikai vagy más véleménye kimondása miatt senkit se érhessen hátrány, sem a foglalkoztatás, sem a közigazgatási vagy bírósági eljárások terén, vagy bármilyen más tekintetben.

8.Családi állapot: A felsorolás ezen pontja biztosítja azt, hogy senkit se lehessen ésszerű indok nélkül hátrányosan megkülönböztetni családi állapota miatt. Védett tulajdonságként ismerhető el tehát adott esetben a házasság vagy éppen az élettársi viszony, de az is ha valaki egyedülálló.

9.Anyaság(terhesség) vagy apaság: A felsorolás e pontja biztosítja azt, hogy senkit se lehessen hátrányosan megkülönböztetni szülői mivolta miatt.

10.Szexuális irányultság A szexuális orientáció akár a másik nemhez vonzódó, akár a saját neméhez, vagy mindkét nemhez vonzódó, az emberi személyiség, az emberi méltóság lényegi vonásának tekinthető. A homoszexuálisok köznyelvi, számukra általában nem sértő korrekt megnevezése: melegek.

11.Nemi identitás: Egy személy önértékelése és önazonosság tudata nőként, illetve férfiként. Egyszerűbben nemi önazonosság tudat. A biológiai nemüktől eltérő nemi tudatú személyek a transszexuálisok. Számukra is elfogadható és köznyelvinek minősíthető, korrekt megnevezésük: transznemű személyek.

12.Életkor: Az életkor alapján történő diszkrimináció alapjául szolgáló tulajdonság nemcsak az idősebb korosztály hátrányos megkülönböztetésére utalhat, érintheti a fiatalabb korosztályokat is. Rendkívül nagy számban fordul elő, legjellemzőbb talán a foglalkoztatás, valamint a szolgáltatás területén elkövetett kor szerinti diszkrimináció. Minden tekintetben körültekintően kell megvizsgálni az ilyen esetek körülményeit, hiszen az életkor szerinti diszkriminációnak nincs pontosan definiált határa, noha pl. a foglakoztatás területén szokás az ötven év felettiek kiszolgáltatott helyzetéről beszélni. Általánosságokban elmondható, hogy egyszerű statisztikai módszerekkel többnyire feltárható az olyan diszkrimináció, amikor egy munkáltatónál minden korosztály képviselve van, ám túlnyomórész az idősebbek vagy éppen a fiatalabbak kerülnek hátrányos helyzetbe.

13.Társadalmi származás:Esetenként előfordulhat olyan megkülönböztetés, ami a szerint történik, hogy az illető melyik társadalmi csoporthoz tartozik.

14.Vagyoni helyzet:E tulajdonság sok esetben összefügg a társadalmi származással. A hátrányos helyzetet teremtő társadalmi származás sok esetben együtt jár a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozással, így halmozottan hátrányos helyzetet eredményez.