Első lépésként meg kell tudnunk határozni az egyes munkafolyamatokhoz kapcsolódó,
esetlegesen felmerülő kockázati elemeket. Ne feledjük, hogy minden munkafolyamatnál
önállóan (és akár együtt is) az idő-költség-eredmény hármast kell szem előtt tartanunk.

Pl. az adott tananyagot a szükséges határidőre (idő), a rendelkezésre álló keretösszegen
belül (költség) megfelelő szakmai minőségben (eredmény) nem sikerül kifejlesztenünk.

Fel kívánjuk hívni a figyelmet arra, hogy a kockázatok megjelenthetnek mind a projekt eredményei szintjén (pl. egy képzési programban a tanfolyamot elvégzik-e kellő arányban a
résztvevők), mind pedig az elvárt kedvező hatás szintjén (pl. a fenti képzési program
hatására a résztvevők el tudnak-e helyezkedni a munkaerőpiacon).

Ugyancsak látnunk kell, hogy a logikai keretmátrix negyedik oszlopa (feltételezések és
kockázatok) a kockázatelemzési résszel szoros összefüggésben van: minden szükséges
külső feltétel be nem következése (vagyis ha valami nem úgy történik ahogy elterveztük)
projektkockázatot jelent számunkra.

Második lépésként határozzuk meg, hogy az adott kockázati elem bekövetkezőse
mennyire valószínű, vagyis a megvalósítás folyamatában mennyire valószínűen kell
szembenéznünk a kockázati elemmel. A bekövetkezés valószínűségét hármas skálán jelölve: kicsi, közepes vagy nagy bekövetkezési valószínűségű kockázatként határozhatjuk meg.

Harmadik lépésként értékeljük a számba vett kockázatokat azok bekövetkezése esetén a
projektre gyakorolt hatást illetően. E lépésben tehát azt vizsgáljuk meg, hogy egy adott
kockázati tényező bekövetkezése milyen mértékben nehezítheti meg a projekt terveknek
megfelelő megvalósítását. E körben is használjuk a kicsi, közepes vagy nagy besorolást.

A második és harmadik lépés eredményét rögzítsük egy mátrixban, amely áttekinthetően
lehetőséget biztosít számunkra a projekt összkockázatának értékelésére, megmutatja
számunkra hogy az adott projekt megvalósítása összességében mennyire tekinthető
kockázatos vállalkozásnak. Nyilvánvaló, hogy a legnagyobb nehézséget azon projektek
megvalósítása jelenti majd, ahol jelentős számú nagy bekövetkezési valószínűségű és
nagy hatású kockázattal kell számolnunk, legkisebb nehézséget pedig a kis
bekövetkezési valószínűségű és kis hatású kockázatokkal bíró projektek jelentenek.

Negyedik lépésként az egyes kockázatok kapcsán rögzítsük, hogy mit lehet tenni annak
érdekében, hogy a kockázati tényezők bekövetkezési valószínűsége minimálisra
csökkenthető legyen, illetve hogyan csökkenthető (vagy előzhető meg teljes körűen)
negatív hatása annak bekövetkezése esetén.