A zene ősidők óta fontos szerepet töltött be a cigányság életében, sok roma családnak főfoglalkozásként megélhetést biztosított. Kezdetben még nem beszélhettünk a mai értelemben vett muzsikálásról, csak egyszerű ritmikus kíséretet adott a zenekar. Ám a romák a vándorlásaik alatt a zenélés igazi mestereivé váltak. Ezen tudásukat a letelepedéskor kiválóan tudták alkalmazni. Megpróbáltak alkalmazkodni az adott környezethez és megtanultak játszani a honi muzsikusok hangszerein. Egyes állítások szerint a cimbalmot és a hegedűt is ők hozták Európába. Játszottak a parasztoknak is, megtanulva népdalaikat. A tehetségesebbek az arisztokrata köröknek is muzsikáltak.

A cigányzenészekről Magyarországon a legkorábbi emlékként egy számadáskönyvi bejegyzést ismerünk: 1489-ből a Beatrix királyné birtokában lévő Csepel szigetről. Ilyen adat tőlünk nyugatra már korábbról is fennmaradt: Regensburgban1443-ban és Konstanzban1460-ban említenek vándor zenészeket. Ezen adatok alátámasztják, hogy cigány zenészek nemcsak magyarok, hanem más népek közül is kikerülhettek. Szerepük a hagyományos zene művelésében több helyen ugyanolyan értékű, mint hazánkban. Mégis a cigány zene kifejezés a világon mindenhol a zenélésnek azt a formáját juttatja az emberek eszébe, amely a 18. század végétől a 19. század közepéig a magyar kultúra részeként hazánkban alakult ki. A legkorábbi szabályos cigánybandaként az 1772-ben elhunyt híres női prímás, Cinka Panna együttesét ismerjük. A Cinka név roma nyelven titokzatos, ősi törzsből származót jelent. Nagyapja Rákóczi fejedelem udvarában udvari zenész volt. Cinka Pannát Lányi János földbirtokos nevelte, aki 9 éves korában elküldte Rozsnyóra, hogy ott képezze magát. Cinka Pannát a zenei szakértők a 18. század egyik legjelentősebb muzsikusának tartották.

Híres cigány zenészek még – a teljesség igénye nélkül- : Balog János prímás, Banda Marci prímás, Berkes Lajos prímás, Berki László prímás, Dankó Pista nótaszerző, Ifj. Sánta Ferenc hegedűművész, Cziffra György zongoraművész, Babos Gyula jazzmuzsikus.