Bár általánosságban sokat tettek annak érdekében, hogy elősegítsék a különböző etnikai háttérrel rendelkező emberek társadalmi beilleszkedését, az etnikai alapon megvalósuló foglalkoztatási diszkrimináció még mindig jelentősnek mondható Európában is. Az Egyesült Királyságban az afrikai és karib származású emberek körében még mindig magas a munkanélküliség aránya, és elsősorban az alacsonyan fizetett, alacsony képzettséget igénylő állásokban koncentrálódnak. A 2005. évi Állampolgári felmérés szerint az elmúlt öt év során az ebből a körből származó állásra jelentkezők esetében volt a legvalószínűbb a visszautasítás és a felvétel megtagadása.

Az Orosz Föderációban a Szovjetunió összeomlása óta a rasszizmus és a xenofóbia nyíltabb formát öltött. Anekdotikus bizonyítékok szerint erősödött a volt szovjet köztársaságokból, elsősorban a kaukázusi és  közép-ázsiai országokból származó emberek elleni rasszizmus. Az Orosz Föderációban az illegális munkaerő bevándorlás becslések szerint 5-14 millió embert érint, és a Moszkvai Iroda az Állampolgári Jogokért 2005-ös felmérése alapján az oroszok 40%-a kétségbe vonja, hogy a migránsok jó hatással vannak a gazdaságra. A válaszolók 70%-a támogatja az orosz és orosz nyelvű munkavállalók bevándorlását, de véleményük szerint más etnikai csoportok esetében korlátozni kellene a migrációt.

Európában különös aggodalomra okot adó kérdés a roma származású, általános elnevezés szerint cigány emberekkel szembeni rossz bánásmód és a körükben jelenlévő extrém szegénység. 10 milliós létszámukkal, a romák alkotják Európa legnagyobb etnikai kisebbségi csoportját. Az olyan országokban, mint Albánia, Bosznia és Hercegovina, Bulgária, Horvátország, a volt Jugoszláv Köztársaság, Macedónia, Montenegró, Románia és Szerbia a romák és elsősorban a roma nők körében mért munkanélküliség 50 és 90% között van.

A migráns munkavállalók fokozott jelenléte az állásféltéstől a nyílt ellenségességig terjedő érzéseket hozott napvilágra. A külföldön született munkavállalók sok országban a munkaerő jelentős és egyre növekvő hányadát teszik ki. Jelenleg Nyugat-Európában a teljes munkaerő 10%-a a külföldön jobb álláslehetőséget remélő migráns munkavállalókból áll, akiknek száma az elkövetkező években valószínűleg emelkedni fog.

Mindez azt jelzi, hogy a migráns kérdés egyre növekvő kihívást jelent majd a jövőben.

A migráns munkavállalók szabad munkahely-választását és munkaerőpiaci hozzáférését sok módon korlátozzák. A munkavállalási engedélyek rendszere lehetővé teszi a kormányok számára, hogy korlátozzák a külföldiek bizonyos munkahelyi kategóriákhoz való hozzáférését, ahogy azt többek között Ciprus, Belgium és a Cseh Köztársaság példája mutatja. Előfordul, így például Bulgáriában és Svájcban, hogy a migráns munkavállalókat az adott ország csak egy bizonyos régiójában alkalmazzák.

A vallási hovatartozásra alapuló hátrányos megkülönböztetés egy másik olyan kérdés, amely sok  országot érint. Az Európai Unióban az „iszlám fejkendő” vagy hidzsáb kérdése rámutatott arra, hogy az európai országok eltérő módon ítélik meg a szekularizmus és a vallási szabadság kérdését. Az is egyértelművé vált, hogy a megítélés még egyes országokon belül is következetlenségeket mutat. Például 2003-ban a Német Szövetségi Alkotmánybíróság kedvező döntést hozott egy olyan tanár esetében, aki iszlám kendőt akart viselni az iskolában, de legalább négy német tartományban tiltották be a tanárok muzulmán kendőviselését, sőt az egyik tartományban ez a tilalom az összes közalkalmazottra kiterjed.

Az életkor alapján megvalósuló hátrányos megkülönböztetés, az életkor alsó és felső határánál egyaránt jelentős foglalkoztatási problémát jelent. 2005-ben a világ összes munkanélkülije közül 44% volt a fiatal, bár a teljes, 15 éven felüli munkaképes korú népesség körében mért arányuk csak 25% volt.

Az életkor alapján megvalósuló, gyakran nem megalapozott, kedvezőtlenebb bánásmód úgy tűnik, jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalabb munkavállalók körében az alacsonyabb munkahelyi pozíciók megszerzése a jellemző. Ez az egyenlőtlen bánásmód különösképpen abban a jelenségben tükröződik, hogy a fiatal munkavállalók túlreprezentáltak az alacsonyabb szintű juttatásokkal, képzési és munkahelyi előmeneteli lehetőségek kel járó alkalmi munkakörökben. Közelmúltban végzett felmérések szerint a fiatalabb munkavállalók jobban ki vannak téve az életkor alapján történő hátrányos megkülönböztetésnek, mint idősebb társaik. Az életkorral kapcsolatban az Egyesült Királyságban rendezett Munkáltatói Fórum által kiadott jelentés szerint a munkavállalás szempontjából az életkor nagyobb problémát jelent a tizenéves koruk végén járó emberek, mint az ötvenes éveikben járók számára.

Az idősebb munkavállalók alkalmazása útjában álló akadály valószínűleg a romló fizikai és mentális kapacitásuk miatt feltételezett magasabb foglalkoztatási költségük és csökkenő termelékenységük. Ez a hiedelem különösképpen gyakorinak mondható azokban az országokban, ahol a bérrendszerek és juttatások szorosan kapcsolódnak az életkorhoz és a munkában eltöltött évek számához, mint például Ausztriában, Belgiumban és Franciaországban.

Mivel körülbelül 470 millió munkaképes korú ember él valamilyen fizikai és/vagy mentális fogyatékossággal, a velük szemben megnyilvánuló hátrányos megkülönböztetés egyre nagyobb aggodalomra ad okot. A jelentés kimutatja, hogy egy megváltozott munkaképességű személy esetében az állástalálás esélye egyenes arányban csökken a rokkantság mértékének növekedésével. Európában egy 16 és 64 év közötti személy esetében 66% a munkahelytalálás esélye, míg ez az arány 47% egy kismértékb en csökkent munkaképességű ember esetében. Ugyanez az arány 25% a súlyos rokkantság esetében.

Az esélyegyenlőség útjában álló korlátok akadályozhatják a társadalmakat abban, hogy a jelenlegi globalizált gazdaságban kihasználják teljes potenciájukat. A méltányos munka egyenlő esélyeinek előmozdítása az összes nő és férfi esetében etnikai hovatartozásuktól, vallásuktól, megváltozott munkaképességüktől, koruktól vagy szociális orientációjuktól függetlenül olyan eszköz, amelynek segítségével lehetővé válik a fejlődés ezen a területen, állítja a jelentés.